Először született jávai langur Magyarországon, a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A ritka délkelet-ázsiai majmokat még tavaly szerezte be a városligeti intézmény, éppen azzal a céllal, hogy a bemutatáson túl az állatok szaporításával részt vegyen a faj megmentését szolgáló természetvédelmi munkában is, írja az állatkert közleménye.

Az Állatkert langurcsapata három felnőtt állatból áll: Szmörre, az anyaállat, és a Negró nevű másik nőstény a hollandiai Apeldoornból érkezett Budapestre, míg az Orange nevet viselő hím a Belfasti Állatkertből származik. A felnőtt állatok egyébként mind a színük alapján kaptak nevet, mivel ennél a fajnál vörösesbarna-aranybarna, és fekete színű egyedek is előfordulnak. Könnyű tehát kitalálni, hogy Szmörre, a mostani kölyköt világra hozó nőstény vörösesbarna színű, hiszen a Nobel-díjas írónő, Selma Lagerlöf regénybeli rókája, Smirre után kapta a nevét.

Az augusztus 18-án született langurkölyök egyelőre még nem kapott nevet, ugyanis ebben a korban még nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy milyen nemű állatról van szó. A gondozók azonban azt gyanítják, hogy a kicsi hím ivarú. Szmörre egyébként nagyon gondos anyának bizonyult. Ráadásul az utódnevelésben – a jávai languroknál egyáltalán nem szokatlan módon – Negró és Orange is részt vesznek, olyannyira, hogy a kölyök úgyszólván „kézről kézre” jár a három felnőtt között. Negró egyébként maga is vemhes, így a közeljövőben várhatóan újabb kölyökkel gyarapszik az állatkerti langur család.

A jávai langurokat a délkelet-ázsiai régió élővilágát bemutató, Xántus Jánosról elnevezett állatházban, illetve a hozzá tartozó kifutóban láthatja a nagyközönség. Az állatházat a tavaly augusztus 16-án adták át Mangasi Sihombing őexcellenciája, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete részvételével.

A jávai langurról

A jávai langur (Trachypithecus auratus) a cerkófmajmok családjába, azon belül az úgynevezett karcsúmajmok közé tartozó faj. Elterjedési területe Délkelet-Ázsiára, közelebbről néhány Indonéziához tartozó szigetre, elsősorban Jávára, Balira és Lombokra korlátozódik. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő állat, melynek étlapján szinte kizárólag növényi eredetű táplálékok, levelek, gyümölcsök, rügyek és hajtások szerepelnek. A nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra utódjukat. Néha előfordul ikerellés is, de az esetek többségében egy-egy elléskor csak egyetlen utód jön a világra. A fiatalok 3-4 évesen válnak ivaréretté, és akár húsz évig is élhetnek. A jávai langur veszélyeztetett fajnak számít. A vadonbeli egyedszáma pontosan nem ismert, az viszont igen, hogy állatkertekben pedig összesen kétszáz egyed él ebből az állatfajból. Európában húsz állatkertben mutatják be, Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben élnek ilyen állatok.