Bot, a hátrányos helyzetű
Gondolkoztam, hogy megosszam-e a cukiságolvasókkal az elmúlt napok történéseit, de azt hiszem, akit eddig is érdekeltek a szerkesztőségi botsáskák és értékelték őket, azoknak tudniuk kell, hogy mi is van velük. Na és terápiának sem utolsó, ha kiírom magamból mindazt, ami ma történt.
Gyengébb idegzetűek viszont ne lapozzanak.
Amikor hozzám kerültek, az egyiknek (ő lett a Bot és Botekből Bot, hogy könnyebben megjegyezzem) az egyik lába épp növésben volt. A kis botsáskák ugyanis elég törékenyek, talán az egyik vedlésnél járt pórul vagy leeshetett egy ágról, nem tudom. De nem volt baj, hiszen elkezdett kinőni az új, szépen pöndörödött is kifelé, ahogy kell. Ám hamarosan az is letörött, nem tudom hogy és miért, de akkor már nem nagyon akart kinőni újra. Ahogy most utánaolvastam, vedlésnél előfordulhat, hogy a bőrbe beleakadva így járnak. És hát úgy tűnik, most is ez történt.
Hétfő reggel arra értem be, hogy az ágak tetején csücsül Botek épen és egészségesen, viszont Bot ott fekszik a terrárium alján, körülötte két levedlett bőr. Ijesztő látvány volt, nagyon sajnáltam szegényt, bevallom még el is sirattam. A kollégák összeszaladtak, vigasztaltak (és hozzátenném, hogy aki a legkevésbé értékelte őket egyébként, az vigasztalt a legjobban, ezért is szeretjük Etelét). Nem tudtam hirtelen mit csináljak, pont a bejárattal szemközt, az ágak alatt feküdt, ki kellett volna pakolnom az egészet hogy kiszedjem, de gondoltam először bespriccelem az ágakat, Botek addig se szomjazzon. És ahogy víz érte, megmozdult! Akkor vettem csak észre, hogy az egyik bőr rá van akadva a két hátsó lábára, nyilván épp vedlik, azért fekszik ott.
Egész nap aggódva figyeltem ahogy próbálkozik és nem nagyon tudtam mit csináljak. Reméltem, hogy hamar túl lesz rajta és mára már ő is ott áll mozdulatlanul valamelyik faágon.
Ma reggel viszont még mindig ott volt, ugyanúgy feküdt a terrárium alján. Körbekérdeztem, fórumokat olvastam, írtam Zsuzsinak, akitől kaptam őket és végül arra jutottam, hogy segítek neki. Átköltöztettem Boteket egy fagyisdobozba, kipakoltam a friss leveleket és az ágakat és óvatosan kiemeltem. Csak ekkor vettem észre ,hogy szegénykémnek a vedlés közben a két mellső lába is letörött, így csak egy volt szabadon, a hátsó kettő pedig szorosan egymás mellett a bőrbe akadva. Borzalmas volt látni, bevallom egyszerre sajnáltam és viszolyogtam is kicsit, de nem tudtam nem segíteni rajta.
Lehet hogy szenvedett, nem tudom. Zsuzsi mindig azt mondja, hogy a sáska sokat kibír, ne aggódjak annyit, ezért gondoltam kapjon egy esélyt az élettől, hátha rendbejön. Egy ollóval óvatosan (de remegő kézzel) levágtam róla a bőrét és tettem elé egy kis levelet, amit azonnal elkezdett enni. Raktam a terráriumba friss almot és visszaköltöztettem őket, de most Bot a bejárathoz került hogy hozzáférjek. Csepegtettem neki vizet, amire mindig rámozdult, talán tudja ha többet iszik, az jó most neki.
Azonos körülmények között tartom őket, nem hiszem hogy az én hibám lenne (bár olvastam olyat, hogy ilyen elsősorban akkor fordulhat elő ha régóta nem ettek és ittak), de hát Boteknek semmi baja, sőt napról napra szebb és nagyobb. Úgy látszik Bot nem annyira életrevaló, de talán túléli és rendbejön. Volt aki azt tanácsolta, hogy ne küszködjek vele és talán neki már szenvedés ez így, de mégis mit kellett volna tennem? A természetre bízást hagyjuk, hiszen egy terráriumban élnek, a legkevésbé sem természetes körülmény ez neki, úgyhogy az a minimum hogy segítek ha tudok. Most várom mi történik, remélem a legjobbakat.
Friss cukikommentek