A nagyszerű MedIQ, orvoslással és genetikával foglalkozó blogtársunk idézi a koreai Hyungkoo Lee mester rajzfilmanatómiai munkáját.

Lee érdeklődése középpontjában a rajzfilmhősök csontváz-felépítése áll. Részletek itt.

A berlini állatkert nemrég született zsiráfcsikója az első lépéseit teszi anyja, Lotti oldalán.

Andrea már majdnem két méter magas, ami gondozói szerint korához képest szokatlanul sok.

(Fotó: Theo Heimann)

Le vagyunk nyűgözve Virág kisnyulától:

Virág legszívesebben a "nagyoncuki nózi versenyre" nevezné Jázmint. Mi csak nagyokat bólogatunk és gratulálunk a névválasztáshoz.

Roland képei igazán szívmelengetőek:

Olvasónk röviden így írt a kis őzikéről: "szüleim nevelgették, míg fel nem nőtt. Jól kijött a többi állattal."

Víztoronyponthu András újabb adaggal látja el a cukiságfüggőket, ezúttal a bárhol, bármilyen pózban bekómázó kutyát szolgálhatjuk fel az ő jóvoltából:

"Döme bárhol elalszik, ha hallja a hangom" - írja András levelében.

Ezért a bölcs nem a szemét, inkább a gyomrát tömi, neki nem a távoli kell, hanem a közeli.

A képen Maya és Bogyó, Adryca két csincsillája.

Garpék nem mennek a szomszédba egy kis tréfáért: "Keverék kutyánkról küldök pár fotót. Ő a Süti. Többször kérdezték, milyen fajta... a válasz: afrikai némakutya. Mindig teljes a döbbenet az arcokon..."

"és akkor elkezdjük magyarázni, hogy a nagy fül a jobb hőleadást segíti. Ekkor jön a következő kérdés: mitől néma? Általában itt már nem bírjuk röhögés nélkül:).

A bangalore-i állatkertben él ez az elbűvölő karcsú lóri:

Jaki, a tarajos makákó az amszterdami Artis Zoo lakója:

A San Diego-i állatkertben született tavaly nyáron ez a lajhármaki:

Nem tudjuk még a nevét ennek a Verreaux-szifaka kölyöknek, aki a párizsi állatkertben született januárban.

Pár hétig kallódott postafiókunkban Petra levele. Olvasónk egy zip-file-t küldött, amit csak most tudtunk megnézni. És rögtön leesett az állunk:

Sajnos csak annyit tudunk, hogy a képek körülbelül három éve készültek a kis mókusról. Ha esetleg felbukkanna a képek készítője/a mókus gazdája, kérjük jelentkezzen kommentben vagy emailben, hogy megadhassuk a szerzői kreditet!

A kattintás után még 12 végzetesen cuki kép!

Az archívumban kutakodva leltük ezt a cukorfalatot:

A fotó 2004. augusztus 17-én készült Henryről, az alig egy órás teknősbébiről, amint épp a Dél-Kínai-tenger felé tart a malajziai Ma'Daerah teknősmenhely tengerpartján.

A tudósok benne és társaiban látták/látják az ősi faj továbbélésének utolsó reményét. Henryről azóta nincs hírünk, hogy elindult a tenger felé. (Fotó: Jimin LAI)

A március 2-án készült képeken lisztbogárral (Tenebrio molitor) töltött strucctojással játszik egy zebramanguszta (Mungos mungo) a müncheni állatkertben.

Az állatgondozók szándékosan helyezték az élelmet a tojás belsejébe, hiszen a dél-afrikai szavannán honos állatok a természetben is az éles karmukkal vájják ki a földből zsákmányukat. (Fotó: Diether Endlicher)

Március 2-án átadták a pécsi akvárium-terráriumban a sötétben élő állatoknak kialakított "éjszaka házat". A látogatók speciális kék lámpák fényében figyelhetik meg az állatok életét, így többek között e két farksodró tevékenykedését.

A kinkajunak vagy mézmedvének (Potos flavus) is nevezett mosómedvefélék amúgy a dél-amerikai trópusi dzsungelek lakói. (Fotó: Kálmándy Ferenc)

Liza írta nekünk a következőket: "Helsinkihez tartozik egy kis sziget,(talán akkora mint a Margit sziget) ahol ilyen szelíd mókusok vannak, néha csak egy-kettő, de sokszor tíz is megrohamoz a mogyoróért. Nem félnek és nagyon jól neveltek mert nem fogadnak el semmit a mogyorón kívül."

"Amíg az egyetlen kis teázónál nem tudtunk venni mogyorót, mindig felszaladtak a nadrágszárunkon és megszaglászták, nézték van-e a zsebünkben valami. Megpróbáltuk a saját kekszünkből adni nekik, de természetesen nem fogadták el."

Knut a berlini állatkert méltán körülrajongott jegesmedvekölyke:

A február 27-én készült fotókhoz nem is igazán van mit hozzáfűzni.

Vera örvendeztetett meg bennünket ezzel a "szupercuki, piheszőrű, laoszi bébi-vizibivaly" fotóval:

... mondja Szimat, Judit és András - szemmel láthatólag végtelenül türelmes - kutyája.

"Ő a mi kölyök Újfoundlandink Dönci" - írta Era és Laci. Dönci a bal oldali képen 6 hetes tappancsos a másikon 10 hónapos siheder. Reméljük, a két kép között eltelt időben behúzta néha a nyelvét.