"Bemutatnám ebünket, Rambot. Örökbefogadása után sikeresen újradefiniálta a hiperaktív szó jelentését számunkra. Maradjunk annyiban, hogy a névválasztás telitalálat volt. :)
Mikor először megpróbáltuk lefényképezni, amíg én a gépet állítottam, ő sunyin lerágta a pulcsim madzagjáról azt a műanyag bigyuszt, de sikerült közben lelesifotóznom :) (persze utána rá is szóltam azért...)
Amúgy egy rendkívül szép, keverék kiskutya, érdemes figyelmet szentelni ennek a fülberendezések :) (beceneve: denevér)
Egyik nap nyoma veszett. Ez viszonylag komoly teljesítménynek számít egy 40 négyzetméteres lakásban. Majd félórányi kutakodás, hívogatás után - mikor zokogás közeli állapotban már a folyosókat is átkutattuk, hátha kicsuktuk véletlenül - rábukkantunk az egyetlen tiltott helyen: a hálószobában. Ugyanis békésen aludt a franciaágy alatt a laptoptáskán. Nem is igazán értette, mi bajunk van ezzel, és miért kell ebből ekkora ügyet csinálni... (azóta rendszeresen beszökik néha oda aludni, most már profik vagyunk, és ott keressük először...)
Egy ritka pillanatot is sikerült megörökítenünk: egy egész napos hancúr után kidőlt, és úgy aludt, mint egy kis embrió. Ő pihent, mi meg végre elkezdhettük folytatni az életünket...
Az alábbi képen az ivartalanítás utáni gallérjában feszít, megdöbbentően sok hasonlóságot mutatva az Alíz csodaországban című mesefilm egyik jelenetének duda-kacsáival. Ugye? naugye...
Hogy miért bocsájtjuk meg neki mégis? hát ki tudna ezeknek a szemeknek ellenállni?
Cuki" - írja Janka
Friss cukikommentek