Szükségünk van a mindennapi cukira!

Ha otthon a kisállat megint kiakasztotta a cukiságmérőt, elkezdett beszélni, vagy megint beszorult a tortadobozba, oszd meg velünk! Küldd be saját fotódat, videódat, vagy amit a weben láttál. Adj hozzá rövid leírást, és jelöld meg a forrást, ha nem a sajátod.

Friss cukikommentek

Kézből eszik a kozmopolita fülesmedúza

2008. február 22. 09:15, nak komment

Hétfőn örömmel - és igen részletesen, informatívan - számoltunk be a budapesti állatkert legújabb kedvenceiről, arról a csapat fülesmedúzáról, amik révén elmondható, hogy csaknem fél évszázad után ismét élnek medúzák a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A híren fellelkesülve nem vesztegettük az időt, felkerestük az egyelőre kísérleti jelleg működő, de már megtekinthető medencét. És fotóztunk, mert csodálatosan fotogén - és mint az alábbi kép is bizonyítja, akár cukinak is mondható - állatokról van szó.

Még több kép az Indafotón:

Bár a hétfői közleményből szinte minden érdemlegeset megtudtunk ezekről az állatokról, Hanga Zoltán, az állatkert sajtóreferense azért elárult még pár érdekes részletet a fülesmedúzákról, illetve tartásuk apróbb műhelytitkairól.

  • A Budapesti Állat- És Növénykert akváriumában jelenleg 14 példány - fiúk, lányok vegyesen - lebeg körbe-körbe az akvárium keringetődobjában, a látogatók által is megtekinthető tengeri csalánozók mérete változó, a legkisebb átmérője 4-5, a legnagyobbé 10-12 centiméter.
  • A szépséges állatok neve fülesmedúza, latinul aurelia aurita, angolul moon jellyfish. Szerintünk a latin illik hozzájuk a leginkább. A magyar név az ernyőjükön lévő sziromszerű mintából ered.
  • Többségüknek négy "füle" van, de van két példány, amiknek hat fül jutott a természet kegyéből. A "fül" egyébként a 95 százalékban vízből álló állat izomszerű váza.
  • A budapesti állatkert a bécsitől kapta ezeket a példányokat, de azt tervezik, hogy saját háttértenyészetet hoznak létre, így lenne folyamatos utánpótlása a körülbelül kilenc hónapig élő medúzáknak.
  • A fülesmedúzák egyébként a jámborabb fajták közé tartoznak, csípésük persze kellemesnek nem mondható, de korántsem olyan veszélyesek, mint például egyes ausztráliai rokonaik. A fülesmedúzák elég elterjedt, mondhatni kozmopolita élőlények, földünk sok tengerében és óceánjában megtalálhatók, így - csak hogy a legközelebbi előfordulási helyüket megemlítsük - a Földközi-tengerben is.
  • A fülesmedúza planktonnal táplálkozik, természetes közegében csalánozó csápjaival habzsolja a kis sodródó élőlényeket. A tengervíz általában igen gazdag planktonban, de mesterséges közegben a tartályt nem tanácsos nagy mennyiségű planktonnal telenyomni, mert a gyorsan bomló szerves anyagok miatt hamar algásodna a víz. Ezért minden egyes példányt külön kell megetetni. Ez úgy történik, hogy injekciós fecskendővel a medúza ernyője alá fecskendezi a gondozó az ebédül szolgáló apró (pár milliméteres) rákokat.
  • A budapesti akváriumban sötét háttér előtt, gyenge kék (nem UV) fénnyel vannak megvilágítva a fülesmedúzák, így jobban megfigyelhető testfelépítésük (ernyő, vitorlák, izmos karima, csalánozó ostorok, fülek). Egyébként áttetszőek, opálos fehérek.

Ja, és az állatkert még téli nyitvatartással üzemel, délután négykor zárnak, szóval érdemes időben felkerekedni.

fotó állatkert medúza indafotó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása