Az elmúlt hetekben összesen tíz tojásból keltek kis barnasávos bambuszcápa gyerekek a Fővárosi Állatkertben. A pici cápák nem helyezhetők vissza egyszerűen a cápás medencébe, mivel a fiatalabbakat megennék őket a cápákkal együtt tartott tűzhalak, az idősebbekkel szemben pedig esetleg az apacápa viselkedne agresszíven. Emiatt a cápamedence vizébe egy kisebb méretű, átlátszó falú „bölcsőmedence” került, ahol a felnőtt állatok nem férhetnek a kiscápákhoz, a közönség azonban zavartalanul szemlélheti őket. A bölcsőmedencében jelenleg két kiscápa látható, de a bemutatott kiscápák száma várhatóan növekedni fog. Erre annál is inkább számítani lehet, mivel jelenleg is több tojásban fejlődnek kiscápák.
 
 
  Kattintson a további cuki bölcsisekért, és tudja meg hogy valójában kell-e félni a cápáktól!
  A barnasávos bambuszcápa a kisebb termetű cápafajok közé tartozik. A kifejlett állatok 70-80 cm hosszúak, a legnagyobb ismert példány hossza 118 cm volt. A faj az Indiai- és a Csendes-óceán közötti tengerrészek, az úgynevezett Indopacifikus régió lakója: Indiától kezdve egészen az ausztrál partokig él. A barnasávos bambuszcápák általában a tengerfenék közelében tartózkodnak, mivel azonban a sekélyebb tengerrészeket, korallzátonyokat részesítik előnyben, 90 méternél nagyobb mélységben nemigen fordulnak elő. A faj ugyan ma még nem számít veszélyeztetettnek, ám a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a barnasávos bambuszcápát a „veszélyeztetettség közeli” kategóriába sorolta a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező nemzetközi skálán. A barnasávos bambuszcápák egyedszáma ugyanis folyamatosan csökken, főként az élőhelyek pusztulása, a korallszirti dinamitos halászat és egyéb környezetkárosító halászati technológiák alkalmazása miatt.
 
 
  A Fővárosi Állat- és Növénykertben a tengeri akvárium újbóli megnyitása, azaz 2004 januárja óta láthatók barnasávos bambuszcápák.
 
 

Kell-e félni a cápáktól?

Az összes „rettegett” állat közül valószínűleg a cápáknak van a legrosszabb hírük. Ehhez a rossz hírhez néhány valóban megtörtént tragikus cápatámadáson kívül jelentős mértékben hozzájárult a tavalyelőtt elhunyt bestseller író, Peter Benchley Állkapcsok című regénye, valamint a belőle készült, Steven Spielberg rendezte filmadaptáció, a Cápa, amely 1975-ben került a mozikba. A valóságban azonban a cápák többsége egyáltalán nem jelent veszélyt az emberre. Az Állatkertben is látható barnasávos bambuszcápák már csak méretük miatt sem jelentenek veszélyt az emberre. Ugyanez igaz a cápák 360 ismert fajának túlnyomó többségére. Csupán négy faj számít az emberre is komoly veszélyt jelentő, „emberevő” cápának: a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a fehérúszójú cápa (Carcharhinus longimanus), a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) és a bikacápa (Carcharhinus leucas). Az egész világon évente átlagosan száz cápatámadást regisztrálnak, bár ennek legalább egyötöde az ember által provokált támadás. A halálos cápatámadások száma az elmúlt évek adatai alapján átlagosan négy volt évente az egész világon. Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly csak Magyarországon 1230-an vesztették életüket közúti balesetben, az egész világon pedig – az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint – egy évben kb. 1,2 millióan halnak meg emiatt, elmondható, hogy a cápák messze nem jelentenek akkora veszélyt, mint például a mindennapi közúti közlekedés.