"Látom, axolotl még nincs: íme az egyik gyíkom" - írta nekünk rövid levelét Anita, a csatolmány megnyitása után viszont ámultunk és bámultunk, mert ez a kis vigyorgós cukiság került botsáskához szokott szemünk elé: 

Amit az axolotlról tudni érdemes: Mexikóban őshonos állat, a farkos kétéltűek rendjébe, a harántfogú gőték családjába tartozik. Bizarr, de cuki fizimiskája mellett még érdekesebb az, hogy két vasat tart a tűzben: európai rokonához, a barlangi gőtéhez hasonlóan tüdővel és bojtos kopoltyúkkal egyaránt rendelkezik. Tenyésztés során a fiatal axolotlok bizonyos körülmények között elvesztik kopoltyúikat, valamint farkuk taraját is és átalakulnak a vízen kívül élő, csupán tüdővel lélegző, hengeresfarkú kétéltűekké. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.