Hétfőn elpusztult a világ legidősebb onagere, azaz perzsa vadszamara a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A matuzsálemi kort megért állat 1974. június 2-án látta meg a napvilágot a belga Planckedael Állatparkban. 1977-ben került Budapestre, ahol eredetileg Pici néven jegyezték be a törzskönyvbe, ám a rendszeres szaporulatra való tekintettel hamarosan Maminak keresztelték át. Mami mindvégig a tevék közelében lakott. Kezdetben a régi Teveházban külön kifutójuk volt az onagereknek, de az 1990-es évek második felében Mami már a szó szoros értelmében a tevékkel közös kifutóban élt. Ez az állapot fennmaradt akkor is, amikor a tevék a Pálmaház szomszédságába, jelenlegi helyükre kerültek.

Az öregség jelei az elmúlt években egyre kifejezettebben jelentkeztek a tekintélyes korú állatnál. Egykori fürgesége tovatűnt, sőt válogatott, puha takarmányt kellett számára biztosítani, hogy könnyebben meg tudja rágni. Mami végül január 19-én hétfőn pusztult el.

34 éves és 7 hónapos élettartama matuzsáleminek számít. A világ állatkertjeiben tartott mintegy 350 ázsiai vadszamár (más néven félszamár) közül valamennyi állat fiatalabb ennél. Figyelembe véve, hogy a természetben élő egyedek élettartama rendszerint elmarad állatkerti fajtársaikétól, nagy biztonsággal állítható, hogy mostanáig Mami volt a világ legidősebb ázsiai vadszamara. Pusztulásával ez a „cím” az Ohio-beli Cumberland állatparkjában élő, 1979-es születésű Reveille nevű onager csődörre szállt. A szakirodalmi adatok szerint egyébként az abszolút rekorder, vagyis a faj valaha is élt legidősebb képviselője 38 esztendős kort ért meg.

Az ázsiai vadszamarak (félszamár néven is ismertek) több faját, illetve alfaját is megkülönbözteti a tudomány. Ide tartozik a mongóliai kulán (Equus hemionus hemionus), a Góbiban honos dzsiggetáj (Equus hemionus luteus), a türkmén kulán (Equus hemionus kulan), az indiai vadszamár (Equus hemionus khur) és a perzsa onager (Equus hemionus onager) is. Bár a széles nyilvánosság körében ezek az állatok nem számítanak túl közismertnek, létezésükről már az antik szerzők is számot adtak. Az ógörög nyelvű szövegekben hemionosz, vagyis „félszamár” néven szerepelnek ezek az állatok. A perzsa onagerek háziasításával a sumérek és az asszírok is megpróbálkoztak, a fennmaradt domborműveken kocsi elé fogott onagereket is ábrázoltak. Egyébként maga az onager szó a középkorban egy ostromgép neve is volt.