Képszerkesztőnk, Bálint történetét olvashatják az alábbiakban:
"Az van, hogy hétvégén lent voltunk Gyugyon, és a nagy viharban lefújt egy fiókát a fészekből. tök aranyos, meg minden, a fészket nem találtuk, egyébként sem tudtuk volna visszatenni. Felhívtam egy állatmentőt, megkérdeztem, mit kell ilyenkor csinálni.
1: vagy nem csinálok semmit, és akkor 2 nap alatt elpusztul (megeszi a macska, éhenhal stb...)
2: visszateszem a fészkébe (ezt ugye kilőttük)
3: felnevelem. (LOL, de végülis a harmadik lehetőségre szavaztam)
Szóval küldtem képet a szakembernek, és kiderült, hogy egy feketerigó-bébiről van szó. Még a nemét sem tudom. Azt tanácsolták, hogy etessem csipesszel, itassam fecskendővel. Csonti, szúnyoglárva, giliszta az, amit szeret. No, reggel az első utam a horgászboltba vezetett. Vettem egy kis kaját neki. eleinte alig lehetett kifeszegetni a csőrét, és a cuccot is nehezen lehetett lenyomkodni a torkán. De mostanra, ha kinyitom a kis papírdobozát, akkor egyből sipákol, és nagyra tátja a száját, és lehet befelé nyomni neki a csontkukacot, meg a feldarabolt gilisztát. Úgy eszik, mint aki még sosem evett.
Nem tudom, milyen sűrűn kell etetni, de szerintem a madármama egész nap azzal van elfoglalva, hogy ingázik a fészek és a kaja lelőhely között. Kb óránként lenyom 5-6 csontit, vagy egy gilisztát. Meg rá egy kis vizet. De igazából nem akarom, nem is tudom megtartani, holnap melóból megyünk az állatkertbe, majd szépen befogadják. Nekem bőven elég annyi, hogy a biztos pusztulástól megmenthettem. De addig is, mondják meg az olvasók, milyen nevet adnának neki?"
Friss cukikommentek