"Sziasztok!

 

Egy rövid történet a múlt hét végéről.

Pár napig volt egy sünink! Péntek délután figyeltünk fel a sarki fodrászatnál egy seprűvel kocsi alatt turkáló fickóra, de a fodrászlánykánk mondta, hogy minden oké vele, csak egy sünit próbál kihalászni onnan. Nincs kedvünk befogadni? Mármint a sünit? Hogyafenébenelennekedvünkidevele! :) Így hát befogadtuk. Mizutól (a fekete démon cicától) nem tartottunk, mert nem is oly rég már járt nálunk egy süni gyorsvizitben, így tudtuk, nem fogja szétmarcangolni, ráugrani vagy ilyesmi. Bár érdekelte, azért ha közelebb ment, erős fújásba kezdett... de mint tudjuk, a cicák semmitől nem félnek!! Sündi, merthogy ez lett a neve a süninek, kapott Mizu száraztápjából és tasakos kajájából, plusz megkapta Mizu nemrég szerzett csizmásdobozát... is. És még ez sem torkollott malacölésbe! Mizu jó cica, csak néha megfeledkezik róla. Éjnek évadján lementem egy biztonságosabb lakhely után nézni a pincébe, ami bár nem volt min. 2 nm, de legalább magasabb fallal rendelkezett, így nem kell attól tartanunk, hogy reggelre ki tudja, hol találjuk szegény párát. Eljött a másnap. Kis játék a kertben, majd leugrottunk a pincébe, ahol pikk-pakk színészt faragtunk Sündiből (épp maffiafilmet forgatunk). Alakítását ugyan Oscar bácsi nem, de egy kiadós fürdő azért követte, mert elég koszos volt szegényke. Majd sajnos következett az érzékeny búcsú pillanata, mert nem akartuk sokáig magunknál tartani, nehogy a védelmi mechanizmusa alacsonyabb fokozatra kapcsoljon (meg már jöttek a teórák, hogy Mortyt a hörit, átrakjuk az üvegkalickába, Sündi pedig megkapja Morty helyét, miközben továbbra is Mizu kajáját eszi... asszem az estét már nem értük volna meg. :)) Irány a Margit-sziget, ott is a Vadaspark. Örömmel fogadták, mondták, hogy hízlalni kell, mert elég picurka még, így azt hiszem, az lesz a legjobb hely számára. Találkozhat más sünipopulációval, természet, szabadság, biztonság! :)" - írta nekünk Bori.