A közelmúltban kikelt fiókákkal együtt már csaknem száz flamingót láthat a közönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A most még aprócska, pihés fiókák összesen tizenöten vannak, és mind az elmúlt hetekben, néhány napnyi eltéréssel keltek ki a tojásból, írja a Fővárosi Állatkert közleménye.

Kilencvennyolcra emelkedett a Fővárosi Állat- és Növénykert rózsás flamingóinak (Phoenicopterus roseus) száma azzal a tizenöt fiókával, amelyek az elmúlt hetekben keltek ki a tojásból. A fiókák közül az első május 11-én, a legifjabb pedig 22-én bújt ki a tojásból. Az első napokban persze csak a legszerencsésebb, legélesebb szemű látogatók vehették észre az apróságokat, hiszen a flamingók rendszerint kifutójuk azon részén építik fel fészkeiket, amely a közönségtől legtávolabb esik. Mostanra viszont már mindegyikük jól látható. A flamingófiókák egészen másképp néznek ki, mint a kifejlett madarak. Nemcsak aprócska méreteik miatt, hanem azért is, mert ebben a korban egyáltalán nem jellemző rájuk a felnőtteknél megfigyelhető karcsú testalkat. Ráadásul a fiókák még nem rózsaszínűek, hanem szürkés színű, pihés tollazat borítja a testüket.

"Taco babámról szeretnék nektek képeket mutatni. Taco kutya egy majdnem sharpei (sharpei akart lenni, de nem az lett), akit a Noé Állatotthon Minimenhely Részlegétől fogadtam örökbe. 1,5 éve osztozunk jóban-rosszban, és sajnos egy ideje már a túró rudimra is rákapott a beste. Nem annyira eszes, ámde annál szebb, és aludni különösen cukin tud" - írta nekünk Hanga. Hajtás után egy halom kép következik a gyűrött kutyáról, a legvégén kedvencünkkel, a lobogó pofával.

A liverpooli Knowsley szafari park Anubisz-páviánjai pálcás jégkrémmel próbálják lehűteni magukat. Jó nekik, mi épp fűtünk.

A Zira nevű, fehér oroszlánt kölykeivel és Mandla nevű férjével együtt engedték szabadon május 28-án a dél-afrikai Timbavati természetvédelmi területen. A Zukhara és Matsieng nevű hímkölykökkel és a Nebu nevű nősténykölyökkel együtt ők a második család, akiket vadon engednek a veszélyeztetett fehér oroszlánok megmentéséért vívott harcban. A fehér (és nem albínó!) oroszlán egy mutáció eredménye, szaporodása ritkaságszámba megy, és mindössze néhány tíz él belőle a világon.

Kínában, Chongqing-ban született ez a hófehér kiscica. Egy éves kora körül kinövések jelentek meg rajta, amitől olyan, mintha szárnyai lennének. Azt sajnos nem tudjuk, csak reméljük, hogy fájdalmat vagy kellemetlenséget nem okoz neki, de feltételezhető, hogy a mozgásban korlátozza az  egyébként kecses mozgású macskát. Az orvosok megfigyelés alatt tartják a különös kis jószágot. A helybeliek Tündérkének nevezték el.

Ha Báthory Erzsébet és Irma Grese génjeit valahogy kereszteni lehetne és a végeredményt klónozni, majd hagyni, hogy reinkarnálódjon, akkor megkapnánk egy mintegy három és félkilós, fekete-fehér, orrán hitlerbajuszt viselő, első ránézésre cukipofának tűnő nőstény macskát, akit Mötley-nek hívnak. Kéjesen rágja a bal lábam ujjait, miközben ezt gépelem, pedig most meg van szeppenve, mert megint rosszul számította ki a ruhásszekrény (szekrény a lófaszt, ilyen Ikeás műanyag szar) magasságát, és zakózott egy hatalmasat, ami elég kínos emlékeket ébreszthet benne.

A cica macskává alakulása azzal kezdődött, hogy az első tüzelést végigszenvedve úgy döntöttünk (én meg a csajom), hogy nem kell meglepetésgyerek, és az sem, hogy ne lehessen aludni az ilyen periódusokban, így a miskárolás mellett tettük le a garast, titokban reménykedve, hogy a héthónapos macska majd elfelejti a traumát, és nem fog minket hibáztatni, ne adj isten gyűlölni öregmacsanéni koráig. Az orvosválasztásnál a kommentelőkre hagyatkoztunk, és ún. belső, felszívódó varrattal operáló dokit választottunk, elvittük, leadtuk, egy óra múlva visszamentünk, és várt ránk egy nagy papírdoboz.

A kölyök május 31.-én született Bangkoktól 700 kilométerre északra, a Chiang Mai város állatkertjében. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy az anyját Lin Huinak hívják és kétszáz grammos súllyal született. Ezen a fotón inkább egy egészen kicsi jegesmedvének néz ki

"Topi és Kormi cicánk érdekes alvási pózokat tudnak fölvenni" - írta nekünk András. És nem is csak szimplán érdekes, de tudományos szempontból is figyelemre méltó az, ahogy a két testvér tökéletesen megegyező pózokban heverészik, aljzattól függetlenül, hassal valami térből kiemelkedő akadály felé (fal, borsó). Ön látott már macskát pontosan így heverni?

"Kormi cica a kertben friss tavaszi borsó között."
"Topi cica pedig a napi sajtón végzi ugyanazt a gyakorlatot."

Volt már nálunk drámaian néző pele, drámaian néző maki, drámaian néző futóegér, na és persze a prérikutya, aki a drámai nézést kitalálta.

Legújabb drámaian néző állat a sorban a fent látható mopsz. Ha valaki elfelejtette volna haverjait, a prérikutyát és makit, elevenítse fel emlékeit:

"Ezt a kis videót tavaly készítettük az Állatkerben a két szőrös taturól, Fürgéről és Tüskéről" - írja Gabi. A felvételen az a legjobb rész, amikor a tatu éppen belefér egy lukba.

Dana kölykeinek szorgos krónikásaként (1, 2, 3) a Cukiság blog most egy egész csokor képet és ráadásnak egy videót is átnyújt a kedves rajongóknak. Vinnyogjuk végig együtt az elmedvésedő kölykök, a 16-ból elsőként felálló fül, a fejméretű tappancsok és sáros orrok látványát!

Van egy tartozásunk. Szerkesztőségünk szálkásszőrű kedvence, Kiflikutya a közelmúltban baleset áldozata lett. A gazdi itt írta meg történetet, de bekopizzuk ide is:

"Miközben síelni voltunk, barátunkat, vakaróalanyunkat és bébiszitterünket, Kiflit, az egyéves szálkás szőrű tacskó nőstényt elütötte egy autó a Dunakanyarban. Nagyon szökős volt szegényke, megpattant az Imola szüleinek a házából, ezúttal a barátja, Bundi, a golden retriever nélkül, és a szokásával ellentétben nem az erdő, hanem a főút felé indult el.

"Ő a legkisebb, legapróbb macska, akivel valaha is életemben találkoztam. Még nevet sem mertem neki adni" - írta nekünk Ildikó, de mi szívesen segítünk ebben. Ön szerint milyen név illik a legjobban ehhez a kismacshoz?

Pedig van, ez itt egy ugróegér. Nem egyiptomi, ami az első tippem volt, mert ahogy Stöki rávilágított: annak teste is van, ennek meg nincs. Ő egy Salpingotulus michaelis és Sixx küldte nekünk tegnap reggel. Ahogy a videó végigsöpört a szerkesztőségen a következő reakciókat jegyzeteltem:

"Micsoda kis szar, úristen." "Meg fog támadni valakit? Ez embert öl." "Ez nem is igazi." "Hol lehet ilyet szerezni?" "Szerezzünk egy ilyet a szerkesztőségbe!!!" "Képes ez bármit csinálni, vagy csak egyhelyben áll?" "Maradt egy egérfej meg két csirkeláb meg egy patkányfarok valahol és azt rakták össze?" "Ez mit csinál egyébként? Hogyan telhetnek a mindennapjai?" "Ez nem csak egy laboratóriumi körülmények között létező kísérleti állat?" "Na ez történik ha túl sokat maszturbálsz." "Összesen hármat tud ugrálni, aztán fel kell töltődnie. Fényevő?" "Nem egy nagy társaság." "Instant kulcstartó." "Szomorú szeme van, az egyetlen normális az egész állatban." "Vigyázz támad!" "Nehogymá' azt mondjátok, hogy ez egy normális állat, mint mondjuk egy kecske, bakker." "Ilyet utoljára fotosoppos oldalon láttam, tudjátok ahol a tehénnek sasfeje van stb."

És Ön mit szól hozzá? Cuki?

Benevezhetnénk a rekordok könyvébe, mert nálunk két bulldog is van a szerkesztőségben. A felső képen előtérben Tádé, háttérben és az alsó képen Panda látható. Gazdája, a velvetes Hetti így kommentálta a képet: "nagy hirtelen nem is tudom, hogy ehhez a képhez mit lehetne hozzáfűzni, főleg úgy, hogy ülök a számítógépnél, fejem panda tűzvonalában, ő pedig él a lehetőséggel és borzalmasakat ereget az orrom alá. A totalcaros fiúk szerint amúgy ez a cuki halálfejes szerkó a legnagyobb kibaszás ezzel az állattal."

Bemutatjuk a blog.hu szünetsünét. Sajnos ma kicsit sokszor hevert a hátára, de nem baj, mert így legalább többször láthattuk. Viszont most beraktuk ide, hogy bármikor megnézhessük. Szia, Sün!

A tizennyolc kutyagyerek május 24.-én született a kínai Shijiazhuangban. Értesüléseink szerint az anya elfáradt.

"Minap a Diego nevű kutyám úgy elfáradt, hogy elaludt a lépcsőn. A mellékelt képen látszik, ahogy kényelembe helyezte magát, a másik képen pedig amint jólesően nyújtózkodik egyet. Egyébként egy amerikai staffordshire terrier lenne a drága, csak a képen nem biztos, hogy felismerhető" - írta nekünk Kozi.

Minden cukiságolvasó nagy szerencséjére Viki el van látva cicákkal és történetekkel. Piszke és Csíkos után most bemutatkozik Szöszi, a kíméletlen kislánytól elorzott cica cukinaplója:

"Tehát Csíkos, a „mutatványos”, már a mi macskánk volt. Szöszi ennek az idillnek a közepébe tette bele a mancsait, amit aztán Csíkos sem bánt. Szöszit az akkor tízéves Szilvikétől koboztam el egy szép nyári napon. Minekután az apró, néhány hónapos fekete cicájuk előző évben múlt ki „hozzáértő és szerető gondoskodásuk” következtében, azt hittem sikerült meggyőznöm őt arról, hogy igazából nincs is szükségük újabb macska és/vagy egyéb állatkölyökre. Tévedtem. Ahogy közelített, láttam, hogy boldogan nyönyörget valami élőlényt a kezei között. Még nem láttam, mi az, de tudtam, hogy az enyém lesz, még ha le is kell ütnöm és túszul ejtenem hozzá az amúgy mosolygós, és szeretetre méltó Szilvikét."

22-én voltak 6 hetesek Dana kölykei (szüléstörténet itt, egyhetes fotók itt) és szemmel láthatóan egyre kutyaszerűbbek. Már tálból is esznek, és ahogy Bori írta: "a másik tányérjából mindíg jobb a kaja!"